Hevesi Kriszta: Hasizom vagy nasizom

A kalokagathia eszményét („Ép testben ép lélek!”) már a kultúra bölcsőjének nevezett ókori Görögországban is ismerték – napjainkban pedig a „szép testben szép lélek” szemlélet motiválja leginkább mindkét nemet.

22090032_10210476499291123_9170677489932908296_n

base7Hasizom vagy nasizom – hangozhat a gyakori kérdés, ahogy mai korunkban zsírpárnáinkról merengünk. S e fokozott tápanyagraktározásért is élelemben szegény őskori környezetünk a felelős: így halmozta fel a szervezet a ritkaságszámba menő kalóriákat ínségesebb időkre. Egy ízletesebb falatot az ősember akár napokig is üldözött, ma lebattyogunk a sarki élelmiszerüzletbe vagy kocsival odagurulunk, s az energiamérleg nagyjából ötven kcal befektetéssel negyven-ötvenezer kalória késztermék. Obezogén (elhízásra hajlamosító) környezetünkben e „homo sitting” (ücsörgő ember) életmód evidens következménye a túlsúly. Ráadásul önsanyargató diétáink eredménytelensége is ennek köszönhető, hisz a szervezet ezeket éhezésként dekódolja, s riadtan igyekszik túlélni: lelassítja az anyagcserét, megszabadul a magas energiaégető izmoktól – magyarán egyre hízékonyabb üzemmódba kapcsol.
Mozgásra teremtettünk, hiányában a szervezet megbetegszik, ahogy az ókor híres orvos tudósa ezt több ezer éve leírta:

„Általánosságban elmondható, hogy a test minden részének, amelynek funkciója van, mértékkel használva és rendszeres gyakorlással dolgoztatva, egészségessé és jól fejletté válik, lassan öregszik, azonban ha nem használják és tétlenségre ítélik, hajlamossá válik a betegségekre, visszamarad a fejlődésben és gyorsan öregszik.”

A rendszeres testmozgás jótékony hatását az egészségre tehát már időszámításunk előtt is ismerték. A görög orvosok, így Herodicus (i.e. 480 körül), a már idézett Hippocrates (i.e. 460-377) és Galen (i.e. 199-129) is hangsúlyozták a fizikai aktivitás jelentőségét a legkülönfélébb betegségek kezelésében. A testedzés, mint orvosság („gymnastic medicine”) szemléletmód mindmáig fennáll, azzal a lényeges különbséggel, hogy napjaink egészségügyi gyakorlatában a fizikai aktivitásnak a betegségek megelőzésében betöltött szerepe dominál. Az inaktív életmódot egészségkárosító hatása miatt pedig gyakran hívják „néma ellenségnek” vagy „ülő halál szindrómának” is.
A rendszeres fizikai aktivitás a test közel minden rendszerére kihat, ígybase2 megelőző, fenntartó és fejlesztő hatása folytán valamennyi életkorban jelentős szerepet tölthet be a fizikai és a mentális egészség megőrzésében egyaránt. A fizikai aktivitás és a vele szoros összefüggésben álló kardiorespirátoros fittség a férfiak és a nők esetében egyaránt a halálozási és a megbetegedési arány alacsonyabb szintjével jár. Emellett a kognitív funkciókra is kihat – így nem csupán az időskori szellemi hanyatlás kivédését segít megelőzni, de a mindennapi munkavégzésre is pozitívan hatással bír.
Az USDHHS (U.S. Department of Health and Human Services) megállapítása szerint a napi rendszerességgel végzett fizikai aktivitás központi szerepet tölt be a krónikus betegségek megelőzésében, valamint az életminőség javításában is, így minden két évesnél idősebb személy számára fontos lenne legalább 30 perces közepes vagy magas intenzitással végzett testmozgás beiktatása a hétköznapokba.

Én ezért a napi 30 perc, intenzív testmozgásomat a Base Powerplate-ben, Csuka Joli vezetésével teljesítem.

Tegyünk hát egészségünkért, szépségünkkért, jó közérzetünkért!

Kategória: Power Plate sikertörténetek | A közvetlen link.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!